Kár, hogy csak MOST kezdek rájönni, hogy alapjában véve jópofa nő lehetett az anyám. KÁR, hogy csak most kezdem IRIGYELNI, amiért annyira BÁTRAN élt, ahogyan én sose mertem. DE JÓ VOLNA ÚJRAKEZDENI, ÚJRAKEZDENI, EGÉSZEN ELÖLRŐL. Az Anya csak egy vant Vámos Miklós 1992-ben kezdte írni, és 1995-ben jelent meg először. Aztán még harminckilencszer, több kiadónál. Szűk három évtized múltán rengeteget változott a világ. A regény csak keveset, a szerző egyszer átjavítgatta. Mi - emberek, magyarok, olvasók - talán többet. Ám főszereplő, a mániás depressziós (mindközönségesen: félbolond) anya pontosan olyan, amilyen számtalan sorstársa napjainkban. Elviselhetetlen és mulatságos. Szerencsétlen és mázlista. Félénk és bátor. Érzelemszegény és szerelmes. Míg a könyv elején sajnáljuk, később már-már irigyeljük. Meghat és megnevettet. Ha a regényt elolvasva úgy érezzük, ideje fölhívnunk a saját anyánkat, jó nyomon járunk - az író célba talált.

Benjamín Labatut ismert tudósok életét tárja elénk, akiknek a felfedezései minden elképzelésünket felülmúló erkölcsi dilemmákkal és következményekkel jártak. Nyaktörő tempóban és felkavaró részletességgel meséli el olyan gondolkodók történetét, akik átformálták a lehetségesről alkotott elképzeléseinket.

Az Amikor nem értjük többé a világot a tudományos és matematikai felfedezések, az őrület és a pusztulás közötti bonyolult kapcsolatokról szól. Fritz Haber, Alexander Grothendieck, Werner Heisenberg, Erwin Schrödinger - csak néhány név a szellemóriások közül, akiknek zaklatott életébe Labatut beavatja az olvasót, megmutatva, hogyan küzdöttek meg a lét legsúlyosabb kérdéseivel. Zsenialitásuk páratlan, ugyanakkor sokszor köztük és barátaik, szerelmeik közt áthidalhatatlan szakadék húzódott, s nemegyszer elszigeteltség és téboly lett az osztályrészük. Bizonyos felfedezéseik jobbá tették az életet, míg mások káoszt és elképzelhetetlen szenvedést szültek, ám a legtöbb esetben egyértelmű határvonalat sem tudunk húzni az erkölcsi kategóriák között.

A könyvet Kutasy Mercédesz értő fordításában olvashatjuk.

A kötet a 2021-es Nemzetközi Booker-díj és a 2021-es Nemzeti Könyvdíj jelöltjei között szerepelt a fordítások kategóriában.

Első könyvének - Noé bárkáján - sikere nemcsak népszerűvé tette Gerald Durrellt, de arra is lehetőséget biztosított, hogy feleségével, Jacquie-vel Dél-Amerikába utazhassanak állatbegyűjtő expedícióra 1954-ben. Ugyan a Tűzföldre szándékoztak eljutni, ludakat és kacsákat befogni, de a repülőgép- és a hajójáratok ritkasága miatt ez a tervük meghiúsult. Így aztán előbb az argentin pampákon, majd a paraguayi "részeg erdőben" ismerkedtek a helyi flórával és faunával, valamint szállásadónőjükkel, a falu elképesztően határozott madam-jával, Paulával. Ám hiába gyarapítják állatseregletüket éjimajmocskával, kígyászdarvakkal, üregi bagollyal, óriás hangyásszal, tigrisbölömbikával, vagy armadillókkal, batlákkal és anakondával, a mérgező békákról nem is beszélve, a Paraguayban időközben kitört forradalom mindezek hátrahagyására kényszeríti őket, s menekülniük kell az országból. Hogy aztán Argentínába visszatérve, némileg kárpótolva magukat, részt vegyenek egy nanduvadászaton. A részeg erdő ennek, a célját tekintve kudarcos, ám mégsem tanulságok nélküli expedíciónak a története - Durrell sziporkázóan humoros előadásában.

Immáron 123 éve annak, hogy a Drakula címet viselő szövegszörny kimerészkedett a napvilágra, és bizton állíthatjuk, hogy Bram Stoker regényén - élőholt címszereplőjéhez hasonlóan - nem fog az idő. A szerző 1890-ben Vámbéry Ármintól hallott a havasalföldi uralkodó, Vlad Tepes legendájáról, amelynek hatására (és hosszas kutatómunka eredményeképp) végül megszületett Drakula gróf rémtörténete, amely mára a modern vámpírhistóriák megkerülhetetlen, világszerte ismert alapművévé nemesedett. A regény változatlanul a legkülönfélébb értelmezésekre - például az erotika, a viktoriánus nők helyzete, a kor Angliájának társadalmi berendezkedése felőli értelmezésekre - csábítja az irodalomelemzőket, de talán ennél is fontosabb, hogy Drakula gróf a popkultúrán is múlhatatlan fognyomot ejtett. Minden idők leghíresebb vérivójának alakját a filmvásznon olyan színészóriások testesítették meg az évek során, mint Lugosi Béla, Christopher Lee vagy Gary Oldman - legutóbb mozgóképes reinkarnációját a Netflix 2020-ban bemutatott, háromrészes minisorozata jelentette.

A horrorirodalom lebilincselő klasszikusát teljes terjedelemben, új fordításban közöljük.

A Stephen Hero - az érdemben lefordíthatatlan Finnegans Wake kivételével - James Joyce egyetlen jelentős prózai műve, amely eddig nem jelent meg magyarul. A korai, töredékben maradt regény különösen érdekes lehet annak, aki már kiismeri magát a Dublini emberek, az Ifjúkori önarckép és az Ulysses által megteremtett, összefüggő narratív univerzumban; de természetesen akár első Joyce-élményünk is lehet - az átütő erejű tehetség első megcsillanásától haladhatunk az érett, nagy művek felé. Rengeteg olyan részlet feltárul a könyvben a fiatal Stephen Dedalus családjáról, barátairól, nézeteiről, rokon- és ellenszenveiről, amelyeket a későbbi művek elhallgatnak; itt közvetlen tanúi lehetünk olyan jeleneteknek, amelyekről máshol csak futó beszámolót olvashatunk (a legdrámaibb ezek közül az anyjával folytatott párbeszéd az egyház elhagyásáról), és szinte teljességében megismerhetjük az ifjú művész esztétikai rendszerét is.

Khaled Hosseini mestere a rabul ejtő egzotikus történeteknek és a finoman szőtt mondatok mögött rejlő, mélyen emberi érzéseknek. Új regényében ar-ról mesél, hogyan szeretünk, hogyan viselünk gondot egymásra, és a dönté­seink hogyan rezonálnak a minket kö­vető nemzedékek életében. Könyve nem áll meg a szülők és gyermekeik kapcsolatánál, hanem a testvérek és unokatestvérek kötődéseiből bámula-tosan gazdag tablót festve mutatja be, hogyan sértjük meg, áruljuk el, becsül­jük meg és áldozzuk fel egymást. Hogy milyen gyakran lepnek meg bennün-ket döntéseikkel és tetteikkel a hoz­zánk legközelebb állók - amikor a leg-inkább számítanánk rájuk. Miköz­ben lap lap után, a Földet körbeutazva követjük a regényszereplők ágas-bo­gas életét, sorsukat és szerelmeiket - Kabultól Párizsig és San Franciscótól a görög szigetvilágig -, az érzelem-gazdag és magával ragadó történet belénk költözik és életre kel.

És ha egy nap valami hatalmas, lapos pusztaságban vándorolva elfogja a kétségbeesés, majd megáll egy helyben, lehunyja a szemét, és a sólyomtollra gondol, amit Pari a sivatagban talált. Elképzeli, ahogy kihullik a madár tollazatából fent, a felhők között, majd' egy kilométerrel a világ felett; pörög, forog az örvénylő levegőben, a rohanó szelek sok-sok kilométeren át kergetik a sivatag, a hegyek fölött, és végül leér a földre - bármilyen valószínűtlen is, pontosan annak a kőtömbnek az aljában, ahol a húga megtalálja. És akkor majd elcsodálkozik, és feléled benne a remény is, hogy ilyen dolgok megtörténhetnek. És bár ennél több esze van, ettől majd megerősödik a szíve, kinyitja a szemét, és továbbmegy.

Az emberek legtitkosabb emlékezete szerzőjétől

Mohamed Mbougar Sarr azt a kérdést járja körül lírai szépségű regényében, amely talán a legfontosabb kérdés mindannyiunk életében: Hogyan találjuk meg magunkban az erőt, hogy valódi önmagunkká váljunk, bármi legyen is az ára?

Ndéné Géjé, a fiatal irodalomprofesszor nem hisz a szemének az irodalomoktatókhoz intézett minisztériumi felhívást olvasva: hagyják ki a tananyagból Verlaine és más, bizonyíthatóan homoszexuális szerzők műveit, mert rossz hatással lehetnek a hallgatókra. Ostobaság, egy vers értékének semmi köze a szerző szexuális orientációjához! Ndéné fel van háborodva, még ha tisztában is van vele, hogy a felhívás csupán a fellobbanó homofóbia legújabb jele a muszlim többségű Szenegálban, ahol a homoszexualitás vallásgyalázásnak számít, olyan bűnnek, amelyet a fehérek hurcoltak be az országba. Miután ellenállására válaszul felfüggesztik oktatói posztjáról, Ndéné tanulmányozni kezdi országa hagyományait, hogy megértse a homoszexuálisnak kikiáltott emberekkel szemben táplált gyűlölet mozgatórugóit, és útja során olyan belső tájakra téved, amelyekről azelőtt mit sem tudott.

"- Mit fog csinálni? Megírja a bocsánatkérő levelet?
- Nem.
- Talán meg kellene, Ndéné... Megértem magát, de egyre nyugtalanítóbb ez a dolog. A felfüggesztés semmiség... Na de a pletykák...
- Pletykák?
- Persze, maga nem tudhat róluk. Az ember mindig utolsóként tudja meg a róla terjedő híreszteléseket. De attól még léteznek. A kar, de talán az egész egyetem szemében maga melegpárti lett, aki szereti a homoszexuális költészetet, és a minisztérium utasításai ellenére is megpróbálta beleerőszakolni az óráiba. Felfogja, mit jelent ez? Igen, felfogja: azt jelenti, hogy maga is meleg. Más szóval veszélyben van! Nem köntörfalazok: bármelyik percben megtámadhatják, sőt meg is ölhetik."


Mohamed Mbougar Sarr 1990-ben született Szenegálban. Franciaországban él. 2021-es, magyarul a Park Kiadó gondozásában megjelent regénye, Az emberek legtitkosabb emlékezete Franciaország legrangosabb irodalmi elismerésében részesült, elnyerte a Goncourt-díjat.

Egy fülledt nyári estén a tizenegy éves Mikey Driscroll elindul hazafelé a gyorsétteremből. Összezúzott testét nem sokkal később találják meg helyi kamaszok egy virágágyásban.
Lottie Parker nyomozó kapja meg az ügyet, amely ezúttal személyes: fiának, Seannak egy kedves barátjáról van szó.
Mikey a lepusztult Munbally lakótelepen élt a város másik végén, és Sean szerint a viselkedésében nem volt semmi szokatlan. Lottie nem tudja leküzdeni a gyanakvását, hogy fia talán titkol valamit előle...
Másnap a közeli tó partján újabb halott fiúra bukkannak, vadvirágos glóriával a feje körül. Bomlott elméjű elkövető után indul meg a nyomozás, ám ahhoz, hogy a tettest elkaphassa, Lottie-nak rejtélyek szövevényes hálóját kell kibogoznia, mindezt Mikey barátainak makacs ellenállása közepette.
Mindenki titkolózik, de vajon kit akarnak megóvni ezzel?
Lottie félti a fia életét, de vajon idejében megtalálja a gyilkost?
Karin Slaughter, Robert Dugoni és Rachel Abbott rajongói imádni fogják Patricia Gibney legújabb, borzongató thrillerét.
A Titkok terhe az utolsó oldalakig fenntartja a feszültséget.

A Dűne örökre megváltozott. Paul Muad-Dib, a Kwisatz Haderach, a jövőbe látó messiás olyan folyamatokat indított el, amelyek túlnőttek az embereken, és a mindenség legfontosabb helyévé tették az Arrakist. Ám Muad-Dib nincs többé, elnyelte a sivatag mélye. Öröksége azonban tovább él.

Paul gyermekei, Leto és Ghanima kénytelenek szembenézni a sorssal, melyet a történelem nekik rendelt. Az Impérium trónjának várományosaiként nemcsak emberek milliárdjai imádják és gyűlölik őket, de a legveszedelmesebb politikai intrikák középpontjában állnak. Mi a terve Aliának, aki Régensként uralja a világegyetemet? Miért tér vissza évtizedes távollét után nagyanyjuk, Lady Jessica az Arrakisra? Kicsoda a titokzatos Prédikátor, aki a Mahdi egyháza és az új világ ellen szónokol? És hogyan változnak meg az erőviszonyok, amikor újra színre lépnek a trónfosztott Corrinók? Az ikreknek és támogatóiknak nemsokára rá kell döbbenniük, hogy az események sokkal nagyobb áldozatot követelnek tőlük, mint amire eddig gondoltak volna.

Frank Herbert A Dűne gyermekeiben továbbviszi az Atreides-dinasztia és a magával ragadó sivatagbolygó történetét. A szerző, miközben a társadalmat mozgató erőket vizsgálja, bemutatja azt is, milyen döntésekre kényszerülnek azok, akik milliárdok sorsára lehetnek hatással, és hogy az emberek gyakran olyan tettekre kényszerülnek, melyekért hatalmas árat kell fizetniük.

A szerzőről:

Frank Herbert (1920-1986) a modern science fiction egyik legfontosabb szerzője. Első regénye 1956-ban jelent meg, de az igazi sikert az 1965-ben kiadott Dűne hozta meg számára. A könyv több díjat nyert, többször választották a sci-fi legjobbjának, egyetemi tananyagként oktatják, és egyike a legnagyobb hatású regényeknek a zsánerben. Többen próbálkoztak a megfilmesítésével, a legismertebb David Lynch 1984-es mozifilmje, a legújabb pedig Denis Villeneuve rendezésében érkezik 2020-ban. Herbert a Dűnéhez öt folytatást írt, ezeken kívül mintegy másfél tucat regényt publikált önállóan és társszerzőkkel közösen. 2006 óta a Science Fiction Hall of Fame tagja.

Titkot őrizni veszélyes játék...

London, 1995
Amikor nemzedékének egyik legnagyobb színésze, Sir James Harrison kilencvenöt évesen meghal, nemcsak egy gyászoló családot és egy rendkívül gazdag életművet hagy maga után, hanem egy felkavaró titkot is, amely az egész országot megrendítheti...
Joanna Haslam, a fiatal, ambiciózus újságíró kapja meg a feladatot, hogy közvetítsen a legendás színészóriás gyászszertartásáról. Egy jól sikerült írás sokat lendíthetne a karrierjén, Joanna figyelmét a gyászoló hírességek helyett mégis egy ismeretlen, idős hölgy köti le. Sötét titkot sejt a csillogó felszín alatt: a rejtély kulcsa egy levél lehet, amelynek tartalmát hetven éve próbálják titokban tartani. Vakmerő lépés olyan játékba kezdeni, amelynek nem vagyunk tisztában a szabályaival, és Joanna is egyhamar rádöbben, hogy ezúttal egy jó sztorinál sokkal több forog kockán. Valaki vagy valakik bármit megtennének azért, hogy a szerelmes levél titka örökre rejtve maradjon a nagy nyilvánosság előtt.
A szerelmes levél egyszerre megkapó családregény és sodró lendületű krimi, amelynek szálait ezúttal is a két legnagyobb játékos alakítja: a hatalom és a szenvedély.

"Ragyogó történet, letehetetlen" - Daily Mail
"Időutazás a kilencvenes évek Londonába, amelynek során egy sötét titok tárul fel az angol arisztokráciáról. Fordulatos, kiváló nyári olvasmány" - Best magazin

Irvin D. Yalom pszichoterápiás történetein átsüt az emberszeretet, empátia, tolerancia, hitelesség és bölcsesség. A legkényesebb kérdésektől sem zárkózik el; saját haláláról vagy az élet értelméről ugyanolyan tárgyilagosan ír, mint a páciens és terapeuta kapcsolatának buktatóiról. Őszintén beszél saját érzelmeiről és arról, hogyan használja fel azokat munkája során.
Legsikeresebb könyve, a Szerelemhóhér tíz olyan pácienst mutat be, akiknek története nem csak azt bizonyítja, hogy szembenézhetünk a létezés négy bizonyosságával - a saját és szeretteink halálának elkerülhetetlenségével; a szabadsággal, amely lehetővé teszi, hogy az életünket úgy éljük, ahogy akarjuk; a végső pillanat magányával valamint azzal a ténnyel, hogy létezésünknek nincs egyértelműen meghatározható értelme - hanem azt is, hogy e szembenézéssel tartalmasabbá tehetjük életünket.
Irvin D. Yalom (1931) a Stanford Egyetem pszichiátriaprofesszora, író. Az Egzisztenciális pszichoterápia, a Csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata valamint A terápia ajándéka című munkái szakterületének alapművei közé tartoznak. Fikciót, filozófiát és pszichoterápiát ötvöző regényei, A Schopenhauer-terápia, a Spinoza-probléma valamint az Amikor Nietzsche sírt világszerte rendkívül népszerűek.

2022 augusztusában Paul McCartney egy fa árnyékában pihen London egyik parkjában. A közelben a Jón Kalman Stefánssonhoz igencsak hasonlító író azon tépelődik, hogyan szólítsa meg gyerekkorának hősét. A nagy pillanat előtt számba kell vennie az emlékeit, kibogozni élettörténete vaskos csomóit, mert a legendás zenésznek tudnia kell, micsoda űr keletkezett benne, amikor hétévesen elvesztette édesanyját, s nem sokkal később a Beatles is feloszlott. Magányán nem enyhíthetett sem a tőle eltávolodott édesapja, sem a Biblia - de ott voltak neki Izland Nyugati-fjordjai és a Gilgames-eposz...
Az izlandi Ríkisútvarpid szerint Jón Kalman Stefánsson legújabb regénye "a szomorúságról, a vágyakozásról és a magányról szól, de megmutatja az érme másik oldalát, a szerelmet is". Erre a különleges belső utazásra hívja az olvasót a Sárga tengeralattjáró, az életmű talán legbátrabb, legnyíltabb és legszemélyesebb darabja.

"Az élet vágyakozás, megbánás, az élet egy halott, frissen kifogott bálna a Hvalfjördur melletti tengerparton 1970-ben."

Elsősorban a barátságról szól Kovács Krisztián új regénye, de mint ahogy az igaz barátságokból sem csupán két ember kapcsolata rajzolódik ki, hanem annak az egész világnak a képe is, amiben nekik élni adatott, az Ablakok az ébrenlétben is az élet teljességéről szól, miközben szereplőinek egymáshoz fűződő viszonyát feltárja.
Minden ismerős kissé, és mégis minden egészen kiszámíthatatlan módon működik. Fiatal fiúk találnak egymásra egy vidéki magyar kisvárosban valamikor a rendszerváltáson már túl, de a kétezres éveken még innen. Esendő vagy egészen szörnyű apák árnyékában, szeretetteli vagy legalábbis nem teljesen rideg anyák oltalmából előmerészkedve, csodálatos lányok igézetében, a hirtelen elveszített naivitáshoz mégis mindhalálig ragaszkodva. Sallai Ervin már felnőtt fejjel igyekszik felidézni az eseményeket, az alakokat, barátait, Botát, Kafkát meg Mancit és mindazt, ami velük történt vagy történhetett volna. Hiszen a legnagyobb rejtély az élet a maga hétköznapiságában, ahogy egyszerre tud elviselhetetlen és elviselhetetlenül gyönyörű is lenni.

Megjelenés: 2024.10.08.

A varázslatos Funiculi Funicula kávézó törzsvendégei jól ismerik a hely legendáját és a rendkívüli lehetőséget az időutazásra, ami nem kockázatmentes, mivel vannak szigorú szabályok, amelyeket be kell tartani.
Kavagucsi Toshikadzu világhírű Mielőtt a kávé kihűl című sorozatának negyedik kötetében az olvasók - a hagyományoknak megfelelően - ismét egy különleges időutazó csoporttal ismerkedhetnek meg: a férjjel, akinek még van valami fontos mondanivalója; a nővel, akinek nem volt lehetősége elbúcsúzni a kutyájától; a nővel, aki nem tudott választ adni egy házassági ajánlatra; és a lánnyal, aki elűzte az apját.
A szívmelengető karaktereket és kísérteties történetmesélést felvonultató Mielőtt elbúcsúzunk című regényben a szerző ismét felteszi a kérdést: Kit látogatnál meg, ha utazhatnál az időben?