NIOK közös könyvek

Nem túlzás, hogy hónapok óta várom, hogy bejelentsem az októberi közös könyvünket, amely nemcsak azért különleges, mert az éppen zajló könyvfesztivál utolsó napján jelentjük be, tehát a Libertine Könyvesboltok mellett a Millenáris B66-os standján is megvásárolható, hanem azért is, mert ismét egy saját kiadványt választottam közös olvasásra. Linn Strømsborg regényét, amellyel a fiatal, kortárs norvég szerző egyúttal debütál is a magyar olvasóközönség előtt, hiszen ez az első munkája, amely megjelenik magyarul, Patat Bence fordításában.

 

Folyamatosan keresem a nemzetközi könyves palettán azokat friss női hangokat, amelyeket szeretnék itthon is ismertté tenni, ezért nagyon örültem, amikor az észak-európai irodalom egyik legismertebb és legelismertebb fordítja, Patat Bence megkeresett néhány ötlettel, ajánlattal, olyan skandináv regényekkel, amelyekről azt gondolta, illenének a Libertine-hez.

 

Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy a kiadó főszerkesztője, Németh Luca beszél norvégul, így az ő utánajárása után nem volt nehéz kiválasztani azt a szöveget, amellyel dolgozni szerettünk volna a továbbiakban. Luca nyelvtudása pedig a Bencével közös munka során is hasznosnak bizonyult.

 

A Soha, soha, soha című kötet szerzőjének Norvégiában 2009-ben jelent meg az első regénye, néhány hónappal ezelőtt pedig hazájában már a hatodik kötetével jelentkezett. A nálunk most megjelenő könyve keltette a legnagyobb nemzetközi visszhangot eddig, a szöveg már németül, szerbül és csehül is megjelent, az érdeklődés iránta pedig egyre nő. Nem véletlenül, hiszen egy érzékeny, sok szempontból tabunak számító, mégis égetően aktuális témával foglalkozik, amely így vagy úgy, de mindannyiunkat érint: a gyerekvállalás kérdésével, azon belül is a tudatos gyerektelenséggel.

 

A Soha, soha, soha fiatal elbeszélője ugyanis eldöntötte, hogy nem szeretne gyereket – akkor sem, ha ez párkapcsolati gondokat jelent, akkor sem, ha az édesanyja már nagyon várná az unokát, akkor sem, ha a legjobb barátnője éppen kismama, ennek az állapotnak az összes szépségével és nehézségével. Linn Strømsborg szövege éppen ettől különleges és – nehéz témája ellenére – igazán szerethető olvasmány, bárhogyan is viszonyuljunk a benne felvetett kérdéshez. Megmutatja ugyanis a gyerekvállalás napos és árnyékos oldalát.

 

Miközben a főszereplő fiatal nő a döntését tekintve eltökélt, mindenféle elfogultság nélkül látjuk az ő szemén keresztül a gyerekvállalás kapcsán felmerülő kérdéseket. Az anyát, aki halálra aggódja magát, a fáradt anyukát, aki mindent megadna egy kis nyugiért, de nyugodt perceiben is a gyereke képét mutogatja vagy a barátnőt, aki évekkel ezelőtt kijelentette, hogy szingliként fog meghalni, most mégis családja van. Mind érthető, elfogadható, választható életutak – éppen úgy, mint a főhős döntése.

 

A Soha, soha, soha a skandináv irodalomban megszokott egyszerű, lényegre törő mondatokkal, mindannyiunk számára ismerős élethelyzetekkel, életszerű párbeszédekkel mutat be egy fontos témát, ennek köszönhetően pedig, remélem, számos beszélgetés és akár vita elindítója is lehet – ahogy azt Patat Bence is írja a könyvhöz ajándékba járó fordítói levelében.

Sara Nisha Adams könyvére akkor bukkantam rá, amikor elhatároztam, hogy ideje egy külföldi címet is megjelentetnünk a Libertine Könyvkiadónál. A könyvlista – ígéretes címnek tűnt. Egy történet, tele más történetekkel, egy könyvtárral, könyvklubbal, könyvlistával, és olyan szereplőkkel, akiknek nem más változtatja meg az életét, mint az olvasás. Éreztem, hogy ezt a könyvet nekünk találták ki! A szerzője egy indiai származású, Nagy-Britanniában élő fiatal lány, akit a nagyapjával való kapcsolata inspirált arra, hogy megírja a regényt.
A történet főszereplő Mukesh, a frissen megözvegyült, idős úr, aki néhai felesége egyik könyvét viszi vissza a könyvtárba, valamint az ott dolgozó fiatal lány, Aleisha, akinek nemrég akadt a kezébe egy különleges könyvlista, elolvasásra vágyó könyvcímekkel. A listán szereplő könyvek olvasása szoros barátsággá fűzi a kapcsolatot Mukesh és Aleisha között, ám még ennél is többet kapnak a történeteknek köszönhetően: az összetartozás érzését, és a tudatot, hogy nincsenek egyedül a világban.
Éreztetek már olyat olvasás közben, hogy ez a könyv tényleg nektek szól? A megtalálása pillanatában még csak sejtettem azt, amit a záró sorok olvasása után már a legutolsó porcikámmal is éreztem: ez a könyv megtalált, nekem kellett kiadnom, hogy eljusson azokhoz az emberekhez, akik immár öt éve a közösségem részei, akik olvasni akaró és tudó, empátiával mélyen megáldott emberek, akik évek óta velem vannak és velem olvasnak, akik érteni fogják, hogy ezt a könyvet nem adhatta ki más! Hogy tökéletes! És ezt látni, érezni fogjátok! Viszont, kedves olvasó barátom, készülj fel: érzelmi hullámvasút lesz, ha elkezded A könyvlistát olvasni!

Azt hiszem, bátran kijelenthető, hogy Sara Nisha Adams és az ő első regénye, A könyvlista a NIOK és a Libertine emblematikus szerzőjévé és könyvévé vált tavaly. Sarát az őszi NIOK-napon is vendégül láttuk, és azóta is figyelem a munkásságát, így nagyon örültem neki, amikor az Instagramján láttam, hogy írja az új regényét. Nem kellett csalódnom: A lélekkert csodás lett, most pedig a nagy-britanniai kiadás után Magyarországon jelenik meg először, ráadásul igazán gyönyörű kivitelben! Ez az augusztusi közös könyvünk a NIOK-ban.

 

Szóval, mielőtt a könyvről írnék, javaslom, vess rá egy pillantást: A lélekkert a színpompás, buja kertet idéző borító mellett csodaszép élfestést is kapott, így igazán szemet gyönyörködtető darab lett, ha pedig olvasni kezded, ugyanarra a varázslatra számíthatsz, mint A könyvlistában. Sara ugyanis az új regényében is azt teszi, amihez a legjobban ért: megmutatja, hogy az olyan apró, mindennapos dolgok, mint akár a kertészkedés, hogyan hozhatnak létre új barátságokat, fonhatnak szorosabbra emberi kapcsolatokat, alakíthatnak ki új közösségeket, tehetik szebbé mindannyiunk életét. Aki pedig figyelmesen olvas, néhány, A könyvlistából ismerős szereplő felbukkanására is számíthat!

 

A lélekkert cselekménye is több szálon fut, egyszerre figyelhetjük a veszekedő londoni szomszédok, Winston és Bernice életének alakulását, illetve repülhetünk vissza a 70-es évekbe, a Kenyából érkezett Maya és szomszédja, Alma barátságának kivirágzását megismerve. A szereplők és az idősíkok közti kapocs egy gyönyörű, nagy, közös kert, amely korábban közösségi kertként szolgálta a környék lakóit, ám mostanra elhanyagolttá vált, az állandó harcban álló Winston és Bernice pedig csekély jelét adja annak, hogy együtt szeretnék gondozni.

 

Mindketten titokzatos leveleket, szórólapokat, régi fényképeket kapnak, amelyek az egykori közösségi kert életét mutatják be, illetve két nő barátságát, amely talán több is volt egyszerű barátságnál. Vajon Winston és Bernice megbékél egymással, és újjá tudják varázsolni a kertet? Lehet, hogy az elmélyült kertészkedés, a növények gondozása és szeretete gyógyír lesz a magánéleti gondjaikra? Kiderül, ki küldte a titokzatos üzeneteket?

 

"A létezés költészetének általános érzése" - ez hatja át Virginia Woolf 1925-ben megjelent regényét, amelyet azóta szép lassan a huszadik századi világirodalom legnagyobb remekműveinek sorába emelt az idő - és persze az olvasók, akik mindig valami újat fedezhetnek fel a középkorú asszony csapongó gondolataiban, a férfiak (és a nők) iránti vonzalmainak csipkefinom leírásaiban. A varázsos tudatfolyamból azonban kikerekedik egy megejtő történet is: nemcsak Mrs. Dallowayé, hanem egy volt első vil...

„A legkedvesebb és legkönnyedébb olvasmányok közül való” – írta Szerb Antal A Pendragon-legenda című regényéről a Nyugat 1935-ben. Majd 100 évvel később sem lehetne találóbban jellemezni ezt az intellektuális és fanyar humorral megírt detektívregényt, amely úgy tartja be műfajának sajátosságait, hogy közben kifigurázza azokat. 

A sorszámozott példányok elfogytak!

Rajongótábora közel száz éve töretlen, a ponyvaregények koronázatlan királya, legendák övezte, összetéveszthetetlen humorú alak, akit olvasói után immár az irodalomtörténet is érdemei elismerésével tárgyal. És most Aranylétrás-szerző is. Ő Rejtő Jenő, akinek ezúttal a legnépszerűbb és sokak szerint legjobb regénye, a Vesztegzár a Grand Hotelben, valamint egy kevésbé ismert műve, a Tigrisvér című westernsztori kapott díszkiadást a Libertine Könyvkiadó Aranylétrás Könyvek-sorozatában.

Több hetes karantén egy titokzatos betegség miatt, ipari kémkedés, halálos fenyegetések – a Vesztegzár a Grand Hotelben nem csupán szórakoztató, de rendkívül fordulatos regény is, egyike Rejtő klasszikussá vált műveinek. A Tigrisvér a westernek világában játszódik, és olyan kérdést vet fel, amely napjainkban aktuálisabb, mint valaha: min múlik az önazonosság, és vajon mennyire befolyásolja a személyiségünket mások véleménye?

„A Grand Hotel a szigettenger legelőkelőbb és legdrágább szállója volt, egy márvány- és selyemálom. Kitűnő személyzet, csodálatosan bútorozott szobák, bár, étterem és jachtkikötő… Itt történt, hogy az egyik lakó bubópestisben megbetegedett. A Grand Hotel vendégeit mégsem lehet karanténba szállítani, tehát elrendelték a vesztegzárt. Hat hétig egy lélek sem hagyhatja el a Grand Hotelt.”

 

„Adva van egy fiatalember. Ijesztően nyugodt, komor és elszánt. Valami rettegett, Tigris nevű rabló nevét viseli. Megkötöz két titkosrendőrt, feltartja az expresszt, elrabol egy nőt, terrorizál egy kormányzót... Azután kávét főz a rabnak, mert úgy hallotta, hogy Keleten ilyenkor is étkeznek.”

A sorszámozott példányok elfogytak!

Az Aranylétrás Könyvek legújabb, immáron negyedik darabjának megjelenését talán ahhoz a pillanathoz tudnám hasonlítani, amikor az első kötet, Szerb Antal A Pendragon-legenda című regénye napvilágot látott. A NIOK és a Libertine ismerői ugyanis tudják, milyen fontos nekem a szerző munkássága. Van még néhány fontos könyv az életemben, ám ezek közül is kétségtelenül kiemelkedik egy, amely gyűjtővé is tett: évek óta igyekszem beszerezni a különféle nyelven megjelent példányait, immár több, mint 60 sorakozik belőlük a polcomon. Ezek mellé kerülhet oda most talán a legszebb, de mindenképp a szívemnek legkedvesebb: a Libertine díszkiadása Antoine de Saint-Exupéry csodálatos történetének, A kis hercegnek, amely holnap reggel 9 órától érhető el a webshopon és a Libertine Könyvesboltokban!

 

Amikor megálmodtam a Libertine Könyvkiadó klasszikusokat megjelentető sorozatát, az Aranylétrás Könyveket, tudtam, hogy ez a könyv egyszer helyet kap benne. Most, a könyv Egyesült Államok-beli megjelenésének 80. évfordulóján érkezett el az ideje annak, hogy csodálatos – ezúttal is Szép-Bíró Erika grafikus és textiltervező által megalkotott – új köntösbe csomagoljuk ezt az időtlen történetet. Minthogy A kis herceg egyike a világ legismertebb (és egyben legnépszerűbb) könyveinek, immár közel 400 nyelvre és dialektusra fordították már le, 80 millió példányban kelt el – óriási büszkeség, hogy mostantól ezek között lesz a Libertine Könyvkiadó kiadványa is!

 

Éppen ezért valami igazán különlegeset szerettem volna létrehozni, olyat, ami méltó Saint-Exupéry klasszikusához. Az Aranylétrás Könyvek-sorozatban megjelent kisregény ezért egy általam írt előszót, valamint egy, a szerző életútján archív fotók segítségével végigvezető idővonalat is kapott, hogy még inkább megismerhesd Saint-Exupéry életét. Miért lett pilóta? Milyen volt a házassága, és A kis herceg mely alakjait ihlette viharos viszonya a feleségével? Vajon mi történhetett azon a végzetes napon, amelyen eltűnt, és felderítő küldetéséről sosem tért vissza?

Hat ​nyár, hogy egymásba szeressenek. Egy pillanat, ami mindent elronthat. Egyetlen hétvége, hogy helyrehozzák a dolgokat.

Azt mondják, ha egyszer felnősz, sosem mehetsz igazán haza többé. Persephone Fraser számára ez túlságosan is igaznak bizonyul, mivel egy évtizeddel ezelőtt elkövette élete legnagyobb hibáját. Gyermekkora ragyogó tóparti nyarait egy stílusos lakásra cserélte a nagyvárosban, ahol bár társasági életet él, és rendszeresen találkozgat az új barátaival, mégis mindenkit biztos távolságban tart a szívétől.

Egészen addig a telefonhívásig, ami hirtelen visszarepíti őt Barry’s Bay-be és Sam Florek bűvkörébe. Ő az a férfi, akiről gyerekként sosem gondolta volna, hogy nélküle kell leélnie az életét.

Hat nyáron át, a vízparton töltött lusta délutánokon, a forró nyári éjszakákon, amikor a fiú családjának éttermében güriztek, és a közös olvasgatások alkalmával – a fiú kezében orvosi tankönyvekkel, a lányéban pedig félkész horror novellákkal – Percy és Sam elválaszthatatlanok voltak egymástól. Barátságukból pedig valami csodálatos született, mielőtt az egész látványosan a darabjaira hullott volna.

Amikor Percy visszatér a tóhoz Sam édesanyjának temetésére, a vonzalmuk épp olyan tagadhatatlan, mint egykor volt. Ám amíg Percy nem képes szembenézni a döntéseivel és a hosszú évekkel, amiket azzal töltött, hogy önmagát büntette értük, addig sosem tudhatják meg, hogy a szerelmük talán a múltban elkövetett hibáiknál is nagyobb.

A hat évet és egy hétvégét felölelő Minden elmúlt nyár elsöprő erejű történet a szerelemről, valamint az emberekről és döntésekről, amik örökre megváltoztatják az életünket.

A friss Nobel-díjas Annie Ernaux két kisregénye olvasható ebben a kötetben. A két írás a szerzőtől megszokott szikár, pontos és kíméletlenül őszinte mondatokban beszéli el egy férfi és egy nő - Ernaux édesapja és édesanyja - életét.

A hely, amellyel az írónő első nagy irodalmi sikerét aratta, az apáról szól, aki nincstelen, iskolázatlan családból származott, de hihetetlen fegyelemmel és szorgalommal egy szatócsüzlet-kávézó tulajdonosává küzdötte fel magát a normandiai kisvárosban. A viszonylagos anyagi biztonság megszerzése mellett azonban nem marad idő a műveltség elsajátítására, ami folyamatos szégyenérzettel tölti el - miközben a középiskolai tanárrá, majd párizsi íróvá váló lánya árulónak érzi magát.

Az Egy asszony Ernaux édesanyjának életét beszéli el, nem sokkal azután, hogy Alzheimer-kórban, emlékezetét és szellemi-fizikai képességeit fokozatosan elveszítve meghalt. Ernaux két kisregénye a család felemelkedéséért küzdő szülők életén kívül a szülő-gyermek kapcsolat összetettségéről - szeretetről, gyűlöletről, összetartozásról, bűntudatról -, a szülők halála utáni talajvesztésről és a társadalmi felemelkedés megaláztatásairól is szól.

Egy rég elfelejtett ígéret képes lehet megmenteni a kapcsolatot?

Quinn és Graham tökéletes szerelmét veszélybe sodorja a tökéletlen házasságuk. Az évek során felgyülemlett emlékek, a hibák és a titkok már eltaszítják őket egymástól. Az egyetlen dolog, ami megmentheti őket, éppen az lehet, ami a szakadék szélére sodorta őket.

A Minden tökéletesed egy elgondolkodtató regény egy párkapcsolati gondokkal küzdő párról, akiknek múltbéli ígéreteken múlik a jövője. Szívszaggató, letehetetlen olvasmány.

Az év legfelkavaróbb szerelmi története – lehet-e együtt tökéletesen boldog két tökéletlen ember?

Add át magad a sodrásának!

A ​21 éves Justine két dolgot szeret az életben: a zenét és a hatvan év feletti embereket. Nagyszüleivel és testvérként szeretett unokatestvérével él együtt, akivel egyszerre jutottak árvaságra, amikor 17 évvel ezelőtt a szüleik autóbalesetet szenvedtek. A fiatal lány egy idősek otthonában dolgozik segédápolónőként, és imádja hallgatni a lakók történeteit. Különösen mélyen kötődik a 93 éves Hélène-hez, a 19-es szoba lakójához, aki egész nap az ablak mellett ül, saját meggyőződése szerint a tengerparton, és várja a férjét és a kislányát, hogy kijöjjenek a vízből. Justine egy kék füzetbe kezdi írni Hélène és Lucien különleges szerelmének a történetét, és miközben ez a szerelem magával ragadó regénnyé válik, Justine-nek meg kell küzdenie saját családja több mint másfél évtizeden át elhallgatott szörnyű titkával is. Lehet-e újratanulni egy szerelmet? Lehet-e mentség a szenvedély a legsúlyosabb árulásra? Megtaníthat-e mások szerelmi története arra, hogy hogyan kell szeretni? A kivételes elbeszélői képességgel rendelkező Valérie Perrin első regényében finoman fonja össze a két fő történetszálat, így az önmagukban is poétikus történetek egymást erősítve teszik sokáig emlékezetessé a könyvet.

Két gyerek, egy kisfiú és egy kislány találkozik egy kórházban 1987-ben. A lány a leukémiában szenvedő nővérét látogatja meg, a fiú egy autóbalesetből épül fel. Közös témájuk, a videójátékok iránti rajongás - a bennük található lebilincselő világok, az izgalmas versenyek és a mindennapi élet bajai elől nyíló menekülési lehetőség - különös barátságot eredményez köztük. Mégis nyolc év telik el, mire ismét találkoznak, ám sorsuk innentől végleg összefonódik.

Sam és Sadie az egyetemi éveik alatt futnak össze újra egy zsúfolt metróállomáson. A lány a fiú kezébe nyom egy floppy lemezt, amin a legújabb játéka található, amit az MIT haladó játékfejlesztés szemináriumára készített. Samet lenyűgözi a program, és meggyőzi Sadie-t, hogy alapítsanak egy játékfejlesztő céget, hogy megvalósítsák az álmaikat: tervezzenek játékokat, amelyek világai megigézik és beszippantják a kor egyre népszerűbb szórakozási formájának szerelmeseit.

Hamarosan szupersztárok lesznek a területükön. A siker és a csillogás azonban nem várt kihívások elé állítja mindkettejüket.
Gabrielle Zevin varázslatos és meghitt regénye egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik a kreativitásukon keresztül keresik önmagukat, és introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit.

A könyvről mondták:

"Döbbenetes erejű regény, az egyik legjobb, amit valaha olvastam. Zevin gyönyörű története az emberi szeretet és kreativitás szépségét, törékenységét és kitartását mutatja be lenyűgöző módon."
John Green, a Csillagainkban a hiba szerzője

"A Világépítők felejthetetlen könyv az emberi kapcsolatokról, az alkotás szépségéről, valamint a szerelem és a szeretet bonyolult szintjeiről. Ritka gyöngyszem: meghitt hangvételű, de elsöprő erejű; modern szemléletű, de kortalan üzenettel bíró."
Erin Morgenstern, az Éjszakai cirkusz szerzője

"Zevin új könyve szerelmeslevél az élethez, annak minden édenkertjével és aknamezejével. A Világépítők és emlékezetes szereplői nem ismernek határokat. Megnevettetik, tanítják, jobb emberré teszik az olvasót."
Tayari Jones, az Egy amerikai házasság szerzője

"Szenzációs... mintha Zevin ennek a könyvnek a megírására született volna. Egy szerelmeslevél a videójátékokhoz... El fogja varázsolni azokat, akik még sosem játszottak, és örök klasszikus lesz azoknak, akiknek a mindennapi életük része."
Kirkus Reviews

Nicosia az egyetlen kettéosztott főváros a világon. Más nyelv, más írás, más emlékezet uralkodik a két oldalon - írja Elif Shafak új regényének elején. Mégis van, ami akadálytalanul jár át a görög és a török Ciprus határán: a szél, a madarak - és a szerelem.
De mennyi esélye van a hetvenes években az egyik napról a másikra földi pokollá váló Nicosiában az elszabaduló erőszak közepette egy görög fiúnak, Kosztasznak, és egy török lánynak, Defnének, hogy felülírják a ...

Timoteo, a nagymenő sebész élete nem is lehetne tökéletesebb. Jólét, szakmai és társadalmi elismerés, gyönyörű ház, nyaraló, feleség és egy csodálatos gyerek. Ám mindenkinek vannak szégyenletes titkai, és amikor 15 éves lánya, Angela súlyos baleset következtében kórházba kerül, Timoteónak szembe kell néznie a sajátjával: egy hosszú ideje rejtegetett viszonnyal. A férfi élet és halál között lebegő lányának tesz néma vallomást a kényelmes és kiszámítható élet mélyén rejtőző elégedetlenségről és agresszivitásról, egy, a józan észre és az erkölcsre fittyet hányó kapcsolatról, és arról az időről, amikor minden luxust és kényelmet félredobott volna egy nyomorúságos házért és annak lakójáért. Az egyetlen időszakról, amikor tényleg élt. Margaret Mazzantini, a világsikerű Újjászületés írójának regénye elsöprő erejű történet a szenvedély kiszámíthatatlanságáról és mindent maga alá gyűrő erejéről. A rangos olasz Strega-díjat elnyerő Ne mozdulj!-ból Penélope Cruz főszereplésével készült emlékezetes film.

Anglia, 1852: William, a biológus és vetőmag-kereskedő hetek óta az ágyat nyomja. Úgy érzi, kutatóként kudarcot vallott, mentora elfordult tőle, és boltja is üresen áll. Ekkor zonban eszébe jut valami, ami talán mindent megváltoztat... Ohio, USA, 2007: George, a méhész keményen küzd: azt szeretné, ha a tanya bővülne, és fia, Tom egyszer majd átvenné tőle. Tom viszont az újságírásról álmodik. Mígnem egy nap bekövetkezik, amit senki sem hisz el... Kína, 2098: Tao, a munkásnő a fák kézi beporzásán dolgozik, mivel a méhek már régen eltűntek a földről. Taonak minden vágya, hogy fia, Vej-Ven számára jobb életet teremtsen. Amikor azonban a fiát rejtélyes baleset éri, egyszerre veszélyben forog minden... Minden mindennel összefügg. Maja Lunde megrendítően mesél veszteségről és reményről, küzdelemről, kudarcról és győzelemről, valamint az emberek és a méhek közötti láthatatlan kapocsról, amelyen fajunk fennmaradása is múlhat. A fordulatos regény korunk néhány legégetőbb kérdését teszi fel: hogyan bánunk a Földdel és annak teremtményeivel? Milyen jövőt hagyunk gyermekeinkre? Mi az, amiért készek vagyunk harcolni? Maja Lunde 1975-ben született Oslóban, forgatókönyvíróként, gyermek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert. A méhek története az első felnőtteknek szóló regénye, amely bel- és külföldön azonnal hihetetlen sikert aratott. Hazájában elnyerte a Könyvkereskedők Díját, eddig 32 nyelvre fordították le, Németországban pedig több, mint 350 000 eladott példánnyal 2017-ben a legkelendőbb könyv lett.