KÖNYVESBOLTBUDAPEST, LIPTHAY UTCA 12.  SZEGED, KÖLCSEY UTCA 13. 

DEBRECEN, KOSSUTH UTCA 8.

Libertine blog

Rejtő Jenőről mondták – avagy miért volt Karinthy, Babits és Kabos is az író rajongója?

Németh Luca
2023.04.18 17:43
Rejtő Jenőről mondták – avagy miért volt Karinthy, Babits és Kabos is az író rajongója?

Rejtő Jenő mint szerző, mint kalandor, mint életművész – éppolyan sok oldalról be- és megmutatható, mint amennyi mulatságos és sziporkázó humorú regényt köszönhetünk neki. Életrajza helyett sokkal inkább legendáriuma van. Kik voltak a barátai, hogyan vélekedtek róla a kortársai, munkatársai, hovatovább (későbbi) rajongói? Ennek járunk utána.

Karinthy Frigyes

Talán legendásnak nevezni túlzás volna, de tény, hogy Karinthy és Rejtő jó barátságban voltak, kedvelték egymás társaságát – annál is inkább, mivel Karinthy, hasonlóan Rejtőhöz, ugyancsak nem vetette meg a kártyázást; az írótársaitól elnyert összegek fontos bevételi forrást jelentettek számára. Veres András írja – Kosztolányiné visszaemlékezéseire hivatkozva – a Karinthy és Rejtő barátságáról szóló tanulmányában, hogy a szóban forgó két szerző még Karinthy halálának napján is kártyázott. Thuróczy Gergely Rejtő-kutatónak köszönhetően azt is tudjuk, hogyan alakult a kártyaparti, hiszen az eset pontos leírását is megtalálta Kosztolányi Dezsőné egyik írásában: „14 pengőt találtak a zsebében. Rejtő Jenőtől, a penzió egyik állandó lakójától, a P. Howard álnéven humoros detektívregények írójától nyerte kártyán, még a délelőtt (Karinthy Frigyesről, Múzsák, 1988, 170. oldal).

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Hadik (@hadikkavehaz) által megosztott bejegyzés

Karinthy és Rejtő kapcsolatának érdekes állomása az az 1931-es újságcikk is, amelyben Karinthy „keresteti” az „eltűnt”, sőt „öngyilkosságra készülő” Rejtő Jenőt – ami, természetesen, felkeltette az érdeklődést az akkoriban még kevésbé ismert író iránt. Kapcsolatukat még fontosabbá teszi Rejtő apjának, Reich Áronnak a megjegyzése, miszerint Rejtő talán Karinthy miatt fordult ponyvairodalom, illetve a műfajparódiák felé: „Talán Karinthy az oka, hogy erre a műfajra adta magát – nyilatkozta Reich. – »Ez való a te humorodnak« − mondta neki Frici a Japán kávéház teraszán.”

Babits Mihály

Babits már nagybeteg volt, amikor beszélgetőfüzeteinek egyikében arról ír, hogy nem tudja beszerezni a Piszkos Fred, a kapitány című regényt. Később azonban sikerrel járt, 1940 novemberében pedig egyenesen azt írta Rejtőről, hogy pillanatnyilag ő a „legdivatosabb magyar író”. Noha személyesen valószínűleg nem ismerték egymást, pályáját ezután is figyelemmel kísérte, feljegyzéseiből azonban kiderül, hogy idővel ráunt a Rejtő-regényekre.

Kabos Gyula

Rejtő kalandos életének újabb állomása volt, amikor 1927 és 1930 közti nyugat-európai csavargása után visszatért Magyarországra, egyúttal a színház világába is. Háziszerző lett a harmincas évek legjobb pesti kabaréjában; Aki mer, az nyer című zenés darabját csak Budapesten mintegy 150-szer adták elő. Az általa írt darabokban a korszak legismertebb és legjobb színészei játszottak, köztük Kabos Gyula is, akihez jó barátság fűzte az írót. 

Hajnalonta gyakran sétáltak együtt a városban, amint ezt Rejtő az Ezen egy éjszaka című műve előszavában is írja. Egy alkalommal Rejtő egy kézirat felett bóbiskolt kora reggel, amikor Kabos megszólította: „Mi a fenét ül itt? Jöjjön sétálni. Maga mindig ír! Ezt még becsületszavamra nem láttam… Megnézzük a Margit hidat.” Ezeken a sétákon Kabos nemcsak sokat viccelődött, hanem különféle ötleteit is megosztotta az íróval – az egyik ilyenből született az Ezen egy éjszaka című regény, amelyet Rejtő a zsidótörvények elől Amerikába kivándorló Kabos emlékének ajánlott.

Boross Elemér

Boross Elemér nevét talán már kevesen ismerik: az 1900-ban született Boross költőként, színműíróként és dramaturgként tevékenykedett Budapesten. Rejtő jóbarátjaként így emlékezik rá Velük voltam című könyvének Péhovard című írásában:Lehetett volna bokszbajnok, színész, filozófus, mintagazda, tengerész, kereskedő, egyetemi tanár, fakír, testőr, csillagász, borszakértő, legionárius, csempész, missziós pap, futballtréner és még sok minden. Így aztán az lett, aki. Talán több, mint ami szeretett volna lenni…”

Ritter Aladár 

Ritter Aladár ugyancsak ponyvaszerző volt a 20. század első felében, és mint ilyen, sok időt töltött Rejtővel. A harmincas évek elején például egy általuk Kiskésdobálónak hívott kocsmában jöttek össze rendszeresen uzsonnára – ami egy jó adag hagymás rostélyos volt. 

1984-es visszaemlékezésében ezt írja: „Szerintem két Rejtő-Howard volt. Az egyik: kellemes, barátságos, szeretetre méltó, nagyszerű csevegő, a szórakoztatás mestere. A másik: a nagyhangú, izgága, hirtelen haragú, ellentmondást nem tűrő, nem egyszer igen goromba, sőt erőszakos fickó. Szinte érthetetlen volt, hogy az első számú kedves Rejtő pillanatok alatt – például egy ellenvetés miatt – átváltott a másodikra: a nehezen elviselhető Howardra. Persze úgy szerettük, ahogy volt.” Az ehhez hasonló visszaemlékezések miatt is valószínűsítik, hogy Rejtő bipoláris zavarban szenvedett, hangulatváltozásai pedig nem könnyítették meg a családi-baráti környezete dolgát.

Rudolf Péter

Nem kortársaként, mégis szinte jóbarátjaként ír a Vígszínház igazgatója, a Rejtő-hangoskönyvek hangja, Rudolf Péter színművész a szerzőről. A Libertine vásárlóinak és a NIOK-tagoknak szóló levele extraként jár az Aranylétrás Könyvek-sorozatban megjelent Rejtő-díszkiadáshoz. 

Szerző:
Rejtő Jenő
Kiadó:
Libertine Könyvkiadó
Oldalak száma:
358

Vesztegzár a Grand Hotelben, Tigrisvér

Rajongótábora közel száz éve töretlen, a ponyvaregények koronázatlan királya, legendák övezte, összetéveszthetetlen humorú alak, akit olvasói után immár az irodalomtörténet is érdemei elismerésével tárgyal. És most Aranylétrás-szerző is. Ő Rejtő Jenő, akinek ezúttal a legnépszerűbb és sokak szerint legjobb regénye, a Vesztegzár a Grand Hotelben, valamint egy kevésbé ismert műve, a Tigrisvér című westernsztori kapott díszkiadást a Libertine Könyvkiadó Aranylétrás Könyvek-sorozatában.

Több hetes karantén egy titokzatos betegség miatt, ipari kémkedés, halálos fenyegetések – a Vesztegzár a Grand Hotelben nem csupán szórakoztató, de rendkívül fordulatos regény is, egyike Rejtő klasszikussá vált műveinek. A Tigrisvér a westernek világában játszódik, és olyan kérdést vet fel, amely napjainkban aktuálisabb, mint valaha: min múlik az önazonosság, és vajon mennyire befolyásolja a személyiségünket mások véleménye?

„A Grand Hotel a szigettenger legelőkelőbb és legdrágább szállója volt, egy márvány- és selyemálom. Kitűnő személyzet, csodálatosan bútorozott szobák, bár, étterem és jachtkikötő… Itt történt, hogy az egyik lakó bubópestisben megbetegedett. A Grand Hotel vendégeit mégsem lehet karanténba szállítani, tehát elrendelték a vesztegzárt. Hat hétig egy lélek sem hagyhatja el a Grand Hotelt.”

 

„Adva van egy fiatalember. Ijesztően nyugodt, komor és elszánt. Valami rettegett, Tigris nevű rabló nevét viseli. Megkötöz két titkosrendőrt, feltartja az expresszt, elrabol egy nőt, terrorizál egy kormányzót... Azután kávét főz a rabnak, mert úgy hallotta, hogy Keleten ilyenkor is étkeznek.”

4 999 Ft
30
Szerző:
Billy O’Callaghan
Kiadó:
Jelenkor Kiadó
Oldalak száma:
268

Szerelmem, Coney Island

Michael és Caitlin huszonöt éve titokban találkozgat Coney Islanden. Ezek az együtt töltött, lopott órák éltetik őket, hiszen egyikük sem mer kilépni boldogtalan házasságából. Egy fagyos téli délutánon, a bezárt, holtszezoni fürdőhelyen válik számukra nyilvánvalóvá, hogy egyik pillanatról a másikra minden megváltozhat, mert a férfi felesége súlyos beteg, a nő férje pedig a Közép-Nyugatra akar költözni. Michaelnek és Caitlinnek fél életnyi szenvedélyes viszony után el kell dönteniük, milyen sorsot választanak, és számot kell vetniük kötelezettségeikkel és vágyaikkal. A Szerelmem, Coney Island egyetlen napba sűríti két egymás mellé sodródott ember életének történeteit, tájait, tragédiáit és meghitt pillanatait.

3 499 Ft
2 449 Ft
Szerző:
Ernest Hemingway
Kiadó:
21. Század Kiadó
Oldalak száma:
271

A ​folyón át a fák közé

"...egy amerikai ezredes próbálja felfedezni Velence szépségeit, ahogy annak idején, az első világháborúban látta, miközben tudatában van, hogy életéből már csak kevés van hátra..."
(Kirkus)

Egy későn érkezett szerelem története, amelytől a sebesült amerikai ezredes új erőre kap, szíve reménnyel és fénnyel telik meg, de a jövő már csak sötétséget tartogat.

1948 őszén Ernest Hemingway visszatért Olaszországba, és hosszú időn át maradt. Akkor már harminc éve nem járt az országban. Imádott Velencéjének újrafelfedezését örökíti meg ez a regény, amely kevéssel a második világháború lezárulta előtt játszódik. Richard Cantwell Olaszországban állomásozó amerikai ezredes, aki beleszeret egy fiatal olasz grófnőbe.

Keserédes, nosztalgikus történet a szerelemről, amely erősebb, mint az észérvek, az emberi szellem állhatatosságáról, Velence magasztos, mégis bornírt szépségéről. A folyón át a fák közé Hemingway ellenreakciója a második világháború embertelen, szörnyű pusztítására. 

4 890 Ft
Szerző:
Anna Gavalda
Kiadó:
Magvető Kiadó
Oldalak száma:
544

Vigaszág

Charles Balanda sikeres párizsi építész, szép feleséggel, egy kamaszodó nevelt lánnyal és gigantikus megrendelésekkel. Egy napon levelet kap, mely csak két szóból áll: "Anouk meghalt." Az elhunyt nő Balanda fiatalkori, plátói szerelme volt, legjobb barátjának anyja. Charles nem tudja folytatni addigi életét, így hosszas vívódás után felkeresi Alexist, Anouk vidéken élő fiát, hogy szembenézzen a múltjával és önmagával. Balanda hirtelen kizökken a látszatmegoldásokkal és rutinnal teli, érzelems...
3 999 Ft