A Nincs időm olvasni kihívás márciusi közös könyve Claire Daverley debütáló regénye, az Éjszakákon át. Nemzetközi sikert aratott a történet, hiszen már huszonnégy országban kiadták, nemrég Magyarországra is megérkezett, méghozzá gyönyörű borítóval, de a Libertine még egyedi sarokkönyvjelzőt is ad hozzá. Mit kell tudni a könyv szerzőjéről? Milyen gondolatokat szeretett volna megfogalmazni a szerelemről? Miért szerzett a regény rengeteg könyvmolynak kellemes meglepetést? Nézzünk utána!
Claire Daverley 1991-ben született, és már hatéves kora óta ír történeteket. Az Oxfordi Egyetemen végzett szépművészet szakon. Élete nagy részét Hertfordshire-ben töltötte, debütáló regénye megjelenése előtt Skóciába költözött férjével és spánielével.
Tudatfolyam, álomszerű próza – így jellemzik a szöveget. Egyedi stílusát az író azzal indokolta, hogy korábban mindig mozgásban – leginkább a vonaton, a munkája és otthona között ingázva – írt, így egy ritmusos, mozgásban lévő stílus alakult ki benne.
„Mindig azok a könyvek mozgattak meg igazán, amelyekben az emberek árnyalatait mutatják be, az elkövetett hibákkal, a mindennapi élet csúcs- és mélypontjaival” – nyilatkozta a Bishop's Stortford Independentnek, és pontosan ezt képviseli debütáló regénye, az Éjszakákon át is.
„Regényt akartam írni az emberekről, és azokról a dolgokról, amiket mondanak és amiket nem mondanak, és a köztük lévő szakadékokról” – árulta el Claire Daverley a Booksellernek. Ennek megfelelően a nemzetközi sikereket elérő, már huszonnégy országban kiadott Éjszakákon át nem egy klasszikus szerelmi történet, sokkal inkább élettörténetként hivatkoznak a regényre. Évtizedeken át végigköveti a két főszereplő életét, érintve az egyetemet, a házasságot, a válást, a munkát, az utazást, a gyászt, a betegséget és a halált. Ami összeköti ezt az időszakot – Will és Rosie szerelmén túl –, az a mentális egészség kérdése.
„Hosszú utat kell még megtennünk a mentális egészségről szóló társadalmi párbeszédben” – fogalmazott erről Claire Daverley, így nem is ért egyet azokkal a kritikákkal, miszerint ez a téma a könyvében túl nagy szerepet kapott. A történetben. a depresszió és a függőség is megjelenik, de nem leíró jelleggel, nincsenek a középpontban. Az író szerint a mentális egészség „nagyon árnyalt, apad és árad, ingadozik, és lehet olyan is, amivel együtt élsz és hosszú távon kezeled, ami nem határoz meg téged”. És hogy gyógyír-e erre a szerelem? „A szerelem az élet csodálatos része, de nem az egyetlen, és nem is gyógyír mindenre” – szól Claire Daverley válasza.
A történethez inspirációt nyújtottak az író nagyszülei, akik tinédzserként lettek szerelmesek, és 65 éve házasok. Ehhez kapcsolódóan mondta azt a szerző, hogy manapság nem menő szentimentálisnak lenni, ő mégis szenvedélyes a szerelemmel kapcsolatban. Ugyanakkor Rosie és Will története nem egy mézesmázos, tengerparti naplementével végződő sztori. Hibáznak, cserbenhagyják a másikat, mégis mindig ott vannak egymásnak. Erre utal a könyv talán legtöbbet idézett mondata:
„Tudom, hogy úgy tűnik, nem téged választottalak, pedig csak arra vágytam, hogy téged választhassalak.”
A regény címe Éjszakákon át, elkészülte azonban inkább hajnalokon át történt, ugyanis az író mindig kora reggel írta a könyvét, míg férje és spánielje aludt. A Penguin Random House adta ki a könyvét, és mondanánk, hogy nem véletlenül, ugyanis a szerző korábban itt dolgozott online marketingesként, viszont az író ügynöke név nélkül küldte el a kéziratot a kiadónak, amely a szerző nevének tudta nélkül tett ajánlatot.
Az Éjszakákon át több évtizedes történet egy epikus szerelemről. Rosie a szorgalmas diák, Will a lázadó. Minden tekintetben ellentétei egymásnak. A középiskolában évekig fel sem figyeltek egymásra, majd rádöbbennek: az egész világon ők az egyetlenek, akik a másik lelkének mélyére látnak. Innentől kezdve éjszakákon át beszélgetnek, és szívüket olyan kötelék fűzi össze, amelyet évtizedeken át a távolság és a mással kötött házasság sem szakítja meg.
Letehetetlen regény titkos éjszakai találkozásokról és telefonhívásokról, na és persze a szívszaggató elmulasztott lehetőségekről. Csodás párbeszédek és remek szereplők jellemzik, ebből az angolul tudók itt kaphatnak egy kis ízelítőt, méghozzá a szerző felolvasásával.
A nemzetközi és hazai értékeléseknél vissza-visszatérő eleme, hogy az Éjszakákon át kellemes meglepetést szerzett sok olvasónak. A fülszöveg ugyanis egy klasszikus romantikus ifjúsági regényt ígér, noha igazából nem is ifjúsági és (elsősorban) nem is romantikus. A szöveg mindkét stílus jegyeit magán viseli, mégis igazi szépirodalmi alkotásnak tekinthető, amelyben a cselekmény helyett a jellemfejlődés a lényeg – ahogy egy remek moly.hu-s értékelésben fogalmaztak.
A megfilmesítési jogokat a New Regency már megvásárolta, kérdés, mikor lesz belőle mozi. Claire Daverley csak annyit árulhatott el egy interjúban, hogy tehetséges szakemberek figyelmét keltette fel a projekt. Kíváncsian várjuk, mi lesz belőle, de most olvassuk el együtt a regényt, és beszéljük ki Szabados Ágival március 29-én (péntek) a Nincs időm olvasni kihívás Facebook-csoportjában!
