Irodalom

Sprawl-trilógia 1.

A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője adásszünet idején.

Ezzel a mondattal kezdődik minden idők egyik legjobb science fiction regénye, aminél pontosabban semmi sem jósolta meg a jövőt. William Gibson 1984-ben megjelent, Hugo-, Nebula és Philip K. Dick-díjakkal kitüntetett műve a cyberpunk műfaj alapköve, hatása mindmáig tetten érhető filmekben, zenékben, videojátékokban és más kortárs művészeti alkotásokban. Ráadásul itt találkozhatunk először a mátrixszal, azzal a globális konszenzuális-hallucinációval, ami a cybertér minden egyes adatbájtját megtestesíti, és ami alapjául szolgált a tizenöt évvel későbbi, azonos című kultikus film világának.

Case volt a legjobb adattolvaj a mátrixban, egészen addig, amíg el nem követte a klasszikus hibát - lopott a megbízióitól, akik büntetésként megmérgezték az idegrendszerét, örökre száműzve őt a cybertérből. Most azonban egy rejtélyes, magát Armitage-nak nevező alak a megváltást ígéri neki: a teljes gyógyulást, ha Case elvállal egy munkát egy felmérhetetlenül erős mesterséges intelligencia ellen, ami Föld körüli pályán kering a baljós Tessier-Ashpool klán szolgálatában. Egy legendás adattolvaj lementett emlékezetével és egy utcai szamuráj védelmében Case útra kel mind a való világban, mind a mátrixban, a többi pedig már, ahogy mondani szokás: science fiction történelem.

Az olvasó új fordításban tartja kezében a könyvet, mely Gibson exkluzív utószava mellett Jack Womack Valami sötét gödör című esszéjét is tartalmazza.

"Adélt, a kreatív nőt, ragyogó feleséget és odaadó anyát a tenyerén hordozza az élet - olyan mindennapokat él, amiről más csak álmodik. De vajon ő is erről álmodott? Mit adhat számára az a hagyományaiban vadidegen világ, amiben egy napon felébred? A szerepeitől megfosztott európai nőből a szokatlan arab díszletek között koronázatlan királynő lesz. Távol az otthonától és saját kötöttségeitől Adél önmagává válik - nagyszabású utazás egy fényes villa négy fala között. Ez a fajta rabság, ami magában hordozza a teljes (fizikai és szellemi) szabadság ígéretét, időnként valamennyiünkre ráférne, hogy megvilágosodjunk: nem mi vagyunk bezárva, csak az ajtó.

Major Gina első regénye egyszerre fordulatos kalandregény - helyenként vérrel, pőre szexualitással, mindvégig megosztó karakterekkel - és megindító belső monológ arról, mi mindent bír el egy nő. Akár a szomszédban, akár a világ másik végén."

Robert Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnökasszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött "védett zónák" egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét - ők a címben szereplő "védett férfiak".
A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, s emiatt Martinelli igencsak sebezhető.
A doktor - és általában a férfiak - szerencséjére nem minden nő osztja az elnökasszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje.
A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, s különösképpen a család intézményét, hiszen a férfiak tömeges pusztulása miatt a monogámia immár szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé.

Izland legnagyszerűbb írójának költői, mondern családi sagája az egész huszadik századon átível. A regény egyetlen nap története, de ebben a hosszú, fárasztó napban több mint száz év emléke gomolyog. Mikor is kezdődött minden? Amikor a költő-könyvkiadó Ari felbukkan, hogy néhány év dániai távollét után egy hirtelen jött családi ügy miatt visszatérjen abba a jobb napokat látott, apró izlandi városba, ahol felnőtt? Vagy gyermekkorában, a hetvenes években, amikor a sör be volt tiltva, a lemezjátszó hangszóróiból a Pink Floyd dübörgött, a legfőbb munkaadó az amerikai hadsereg volt, és a halgyár igazgatója botrányos halált halt? Vagy még régebben? A nagyapja korában?
Honnan és hogyan jutottunk el eddig a napig? Hogyan lett pontosan az, ami éppen van? Miképpen formálódik az ember? A szerző ebben a filozofikus, vitriolos humorú mélabúval átszőtt, önéletrajzi elemeket sem nélkülöző művében próbál meg választ találni a kérdésekre. Jón Kalman Stefánsson mondatai rabul ejtenek, elemi erejűek, mint egy folyó sodrása vagy a hömpölygő felhők a Keflavík fölé boruló, végtelen égbolton.

Túlnőtt-e Elvis önmagán, meg tudja-e állítani a költészet a halált, ildomos-e egy idegen férfi után loholni a fagyos hegyoldalban, hűtlenség-e, ha az ember egyszerre két nőt szeret, hatalmasabb-e az éjszaka, mint a világ összes napja, lehet-e egy nagyapának szerelmi bánata és ha igen, érdekelne-e egyáltalán valakit? Meg lehet-e békélni a múlttal?
A halaknak nincs lábuk folytatása a következő nap története. A behavazott Keflavikban teljes a szélcsend. Ari, a középkorú, elvált, hosszú évek távolléte után Dániából Izlandra hazatért könyvkiadó, bár nincs hozzá valami sok kedve, elindul, hogy meglátogassa haldokló apját. Margrét a múltban tekintetét a csillagokba fúrja, Oddur pedig kihajózott délre, legnagyobb fiával a fedélzeten. A hatvanas években egy fiatal pár felzaklatja a szomszédokat, aztán önmagát. Az izlandi nyár egyik legcsodálatosabb napján egy kisfiú elbújik a függöny mögé. Egy hal, egy ököl, egy tenyér csattan a járomcsonton, a jóképű Carl Sagan pedig a világűrről beszél.
A mindenséghez mérhető költői lezárása a Jon Kalman Stefansson egy évszázadon átívelő, egy kelet-izlandi halászfalutól egészen napjainkig tartó családregény-ciklusának.

Egy kisfiúnak, aki nemrégiben veszítette el az édesanyját, mostohája lesz, egy fiatalember Csehszlovákiáig is elmenne a szerelemért, a századelő Izlandján egy bohém lelkületű ingatlanügynök beleszeret egy kamaszlányba. Jón Kalman Stefánsson a tőle megszokott fanyar humorral átszőtt, szívmelengető, az emberi lélek legmélyéig hatoló, lírai prózában meséli el egy izlandi család három generációjának az emlékek és álmok elmosódott határvidékén játszódó történetét. Mi végre a szerelem? Az egymással töltött unalmas és viharos hétköznapok ellenére mégis, mi láncolja egymáshoz az embereket? Miféle véletleneken múlik egy ember élete? Érdemes-e tanyára költözni, aztán gyertyát tenni az ablakba? Milyen íze lehet a fókauszonynak és milyen a színe a halálnak? Mit jelent az, hogy fostalicska? És mit szólnak mindehhez az ólomkatonák?

Amikor Szevojanc Anatolija gondos előkészületek után lefeküdt meghalni, még nem tudta, hogy Kudamanc Vaszilij hosszas tépelődés után éppen elhatározta magát, hogy elindul, és megkéri a kezét. Hogy sikerül-e neki odaérni időben, és mi köze van mindehhez Tatevik átkának, egy kék köves gyűrűnek és egy hófehér pávakakasnak, az kiderül az örmény írónő különleges művéből, ahol a látszólag széttartó szálak bravúrosan haladnak a végkifejlet felé. Az olvasó ne számítson csöpögős romantikára: a cselekmények helyszíne, sőt a regény egyik főszereplője is egy örmény hegyi falu, ahol másként működnek az emberi kapcsolatok, egyszerűbbek az érzelmek, és kegyetlenebb az élet, azonban ebben a kaukázusi Macondóban a rideg valóság valahogy összeér a varázslatos emberi képzelettel. A regényt egy hozzá lazán kapcsolódó novellafüzér egészíti ki.

2540-ben a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha már a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat - művészet, hit - mind oda kerültek, ahová valók: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, többet akar - Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát -, nem akar mást, mint a boldogtalanságot.
Az efféle Vadembernek nincs helye a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott bajkeverő összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával - mondjuk, egy Szép új világ című könyvvel.

A kultikus brit szerző, Aldous Huxley látnoki erejű könyve minden egyes eltelt évvel aktuálisabbá és dermesztőbbé válik; 21. századi mindennapjainkat egyre kevesebb választja el az egyáltalán nem szép, de valóban új világtól

A Dűne örökre megváltozott. Paul Muad-Dib, a Kwisatz Haderach, a jövőbe látó messiás olyan folyamatokat indított el, amelyek túlnőttek az embereken, és a mindenség legfontosabb helyévé tették az Arrakist. Ám Muad-Dib nincs többé, elnyelte a sivatag mélye. Öröksége azonban tovább él.

Paul gyermekei, Leto és Ghanima kénytelenek szembenézni a sorssal, melyet a történelem nekik rendelt. Az Impérium trónjának várományosaiként nemcsak emberek milliárdjai imádják és gyűlölik őket, de a legveszedelmesebb politikai intrikák középpontjában állnak. Mi a terve Aliának, aki Régensként uralja a világegyetemet? Miért tér vissza évtizedes távollét után nagyanyjuk, Lady Jessica az Arrakisra? Kicsoda a titokzatos Prédikátor, aki a Mahdi egyháza és az új világ ellen szónokol? És hogyan változnak meg az erőviszonyok, amikor újra színre lépnek a trónfosztott Corrinók? Az ikreknek és támogatóiknak nemsokára rá kell döbbenniük, hogy az események sokkal nagyobb áldozatot követelnek tőlük, mint amire eddig gondoltak volna.

Frank Herbert A Dűne gyermekeiben továbbviszi az Atreides-dinasztia és a magával ragadó sivatagbolygó történetét. A szerző, miközben a társadalmat mozgató erőket vizsgálja, bemutatja azt is, milyen döntésekre kényszerülnek azok, akik milliárdok sorsára lehetnek hatással, és hogy az emberek gyakran olyan tettekre kényszerülnek, melyekért hatalmas árat kell fizetniük.

Az emberi bolygókat egyesítő Impériumban Paul Muad-Dib, a jövőbe látó messiás uralkodik. Hithű harcosai, a vad fremenek szent dzsihádjukban feldúlták az univerzumot, és mindenhová elvitték a Mahdi szavait. Ám a háború és a vallási fanatizmus ádáz ellenségeket szült, akik mindenüket feláldoznák Muad-Dib bukásáért. Az Impérium régi hatalmai összefognak, hogy egy bonyolult összeesküvéssel törjenek az új Császár életére, aki maga sincs meggyőződve róla, hogy valóban egy jobb világot teremtett az emberiség számára.

A Dűne messiásában Frank Herbert továbbviszi a magával ragadó Dűne történetét. Tizenkét évvel az első regény eseményei után a régi és az új világrend csap össze, a középpontban pedig olyan emberek állnak, akiknek minden erejükre szükségük van, hogy megbirkózzanak a rájuk váró sorssal. Herbert lenyűgöző gondolatisága és mély emberismerete emlékezetes karaktereken keresztül mutatja be, hogy sokszor a megváltó maga is lehet áldozat.

A szerzőről:
Frank Herbert (1920-1986) a modern science fiction egyik legfontosabb szerzője. Első regénye 1956-ban jelent meg, de az igazi sikert az 1965-ben kiadott Dűne hozta meg számára. A könyv több díjat nyert, többször választották a sci-fi legjobbjának, egyetemi tananyagként oktatják, és egyike a legnagyobb hatású regényeknek a zsánerben. Többen próbálkoztak a megfilmesítésével, a legismertebb David Lynch 1984-es mozifilmje, a legújabb pedig Denis Villeneuve rendezésében érkezik 2020-ban. Herbert a Dűnéhez öt folytatást írt, ezeken kívül mintegy másfél tucat regényt publikált önállóan és társszerzőkkel közösen. 2006 óta a Science Fiction Hall of Fame tagja.

A nagy sikerű Futni születtünk szerzőjének, Chris McDougallnak új, szívmelengető története egy örökbe fogadott szamárról, Shermanről szól, aki a legnagyobb nehézségeken is felülkerekedve részt vehetett Amerika egyik leghihetetlenebb versenyén.
Amikor Christopher McDougall végre-valahára engedett lányai unszolásának, hogy fogadjanak örökbe egy szamarat, egy aranyos kis állatot képzelt maga elé, aki a réten szaladgál és répát majszol. De aztán megismerte Shermant, aki annyira rossz állapotban volt, hogy Chris azonnal tudta: szinte lehetetlen vállalkozás lesz megmenteni őt. Szerencsére azonban a szomszédai - amish gazdák és egy szókimondó, lószakértő nő, akinek ugyancsak volt szamara - örömmel segítettek, és azt is elmagyarázták neki, hogy Shermannek leginkább egy életcélra, vagyis munkára van szüksége. És ekkor született meg Chris fejében egy őrült ötlet. Eszébe jutott, hogy létezik egy különleges sport, a szamárversenyzés, ahol emberek és szamarak futnak együtt hegyek között, patakokon átgázolva. Talán ez a kihívás jelenti majd azt az orvosságot Sherman számára, amire igazán szüksége van, gondolta, s ezzel kezdetét vette a kaland.

A minden nehézséget leküzdő Sherman szívmelengető története ragyogóan mutatja be a mozgás fantasztikus gyógyító erejét és azt, hogy milyen erős kötelék tud kialakulni ember és állat között.

A fehér telepesek, bár kisebbségben vannak, valódi uralmat gyakorolnak nem fehér honfitársaik leigázott tömegei fölött Dél-Afrikában. Ilyen kivételezett Swarték családja is, akiket egy beteljesítetlen ígéret kísért. A három testvért anyjuk halála után elsodorja egymástól az élet, azonban időnként visszatérnek a birtokukra, hogy részt vegyenek rokonaik temetésén. Az évtizedek telnek, az ígéret pedig, úgy tűnik, nem egyenlő mértékben vonatkozik Dél-Afrika polgáraira.
Ki hallgat, ki emeli föl a hangját, ki emlékszik még egyáltalán az ígéretre? A dezertőr és bukott író Anton, aki a sikertelenség keserű ízét alkohollal nyomja el? A narcisztikus Astrid, aki szépségét és opportunizmusát kihasználva élvezi az elit gondtalan életét? Vagy a halk szavú, rejtőzködő Amor, aki nővérként kezd új életet, hogy megszabaduljon családja és szülővárosa fojtogató emlékétől?

Damon Galgut évtizedeken keresztülhömpölygő szövegtengere hol fenyegető realizmussal, hol pikírt humorral mutatja be egy ország lelkiismeretének abszurd szélsőségeit, egy olyan társadalmat, amely még ma is az apartheid örökségét nyögi.

Julia Rothman szűnni nem akaró lelkesedéssel és tudományos igénnyel kutatja az óceánok titokzatos univerzumát, hogy a könyvében te is megcsodálhasd az ott élő növényeket, állatokat és káprázatos élőhelyüket. Részletgazdag és mesébe illően beszédes rajzain valósággal elvarázsolnak a tengerparti és mélyvízi állatok, és segítenek, hogy felfedezd ezt a titokzatos univerzumot. Megannyi látványos vagy éppen rejtőzködő teremtményt ismerhetsz meg, és azt is megtudhatod, hogy miért sós és mitől hullámzik a tenger, hogyan alakultak ki az óceánok, és milyen veszélyek fenyegetik a korallzátonyokat.

Rejtélyes és felkavaró kaland. A valóság határait feszegető cselekmény. Magával ragadó, izgalmakkal és feszültséggel teli történet.
Emma New Yorkban él. Harminckét évesen még mindig keresi élete párját. Matthew Bostonban lakik. Egy szörnyű balesetben elvesztette a feleségét, és most egyedül neveli négyéves kislányát. A világhálón ismerkednek meg, és egymásnak írt e-mailjeik alapján hamarosan mindketten arra gondolnak, hogy végre megtalálhatják a boldogságot. Elhatározzák, hogy találkoznak egy manhattani olasz étteremben Ugyanazon a napon és ugyanabban az órában lépnek be az étterem ajtaján. Ugyanahhoz az asztalhoz ültetik le őket - és mégsem fognak soha találkozni.
Hazugságok hálója? Az egyik fél képzelgése? A másik manipulációja? Egy érthetetlen helyzet áldozataiként Matthew és Emma hamar rádöbbennek arra, hogy nem csupán egy meghiúsult találkozóról van szó...

Guillaume Musso regényről regényre különleges kapcsolatot alakít ki olvasóival. Az 1974-ben Antibes-ban született szerző diákévei alatt kezdett írni. A közönség először 2004-ben, az És azután... megjelenésekor találkozhatott vele. Majd egymást érték a regények. Mára ő a legnagyobb példányszámban eladott kortárs francia író, aki tizenkét éve megszakítás nélkül vezeti a francia sikerlistát, és népszerűsége a világ minden táján töretlen. 2021-ben elnyerte a thriller és noir műfajában teljes életműért járó Raymond Chandler-díjat.

Adalyn Reyes mindent megtesz, hogy tökéletesen végezze a munkáját a Miami Flames focicsapat irodájában, de homokszem kerül a gépezetbe: felvétel készül arról, hogy összeveszik a csapat címerállatával, ami virálisan terjedni kezd. A tulajdonos - aki történetesen Adalyn apja - nem rúgja ki, hanem elküldi az isten háta mögé, Észak-Karolinába, ahol azt a feladatot kapja, hogy hozza vissza a küszködő helyi focicsapat, a Green Warriors reményeit, és ezzel bizonyítsa rátermettségét. Adalyn nagy tervei romokba dőlnek, amikor látja, hogy a csapat játékosai tütüt viselnek (nem praktikus), kecskét tartanak házikedvenc gyanánt (pfúj, undi!), és egyáltalán: a csapat játékosai kilencévesek.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a városban tartózkodik Cameron Caldani, vagyis Cam, a csodakapus, aki maga a kétlábonjáró rejtelem. Ő volna a tökéletes jelölt arra, hogy segítsen, de egy szerencsétlen malőr után, amelyben érintett egy kakas, Cam lába és Adalyn kocsijának lökhárítója, a férfi minden erejét latba veti, hogy elűzze Adalynt a városból. De Adalyn nem hátrálhat meg, muszáj felhoznia a szedett-vedett csapatot - számára ez az út vezet a dicsőséghez. Márpedig ez hosszú játszmának ígérkezik. Akár segít neki Cam, akár nem.

Olyan, mint az álom! A sportos romantika igazi alapanyaga. - Sarah Adams

Elbűvölő és érzéki romantikus komédia Ted Lasso-rajongóknak. - BookBub

Elena Armas mindig gólt lő! Vicces és érdekes szereplők, idilli kisvárosi helyszín - a Hosszú játszmában megvan minden, amit csak elvárhat az ember egy romantikus komédiától, beleértve a kecskéket is. - Hannah Grace, az Icebreaker című New York Times bestseller szerzője

A Hosszú játszma színtiszta szórakozás. Olyan forró a levegője, hogy szinte lángra lobbannak a lapok, és megolvad az olvasó szíve. Ennél izgalmasabb sportrománcról nem is álmodhattam volna! - Sarah Adams, a Gyakorlat teszi a mestert írója, New York Times bestsellerszerző

A Hosszú játszma egyszerűen pazar és elragadóan szexi - le sem bírtam tenni! Elena Armas romantikus története olyan, mint egy szimfónia, és a végére az volt az egyetlen vágyam, hogy elnyerjem Cameron szívét. - Lana Ferguson, a Nanny című könyv szerzője

Elena Armas a lélegzetelállító, törékeny és szíveket rabul ejtő románc nagymestere. Minden oldal egyre jobban felcsigázott, a Hosszú játszma olyan, mint egy szerelmes levél, mely arra sarkall, hogy jobb emberré akarjunk válni. Nem bírtam betelni Cameronnal és Adalynnel, és azzal, ahogy a legjobbat hozták ki egymásból. A feszültség pedig? Perzselően érzéki. - B.K. Borison, a Lovelight Farms szerzője