Három hete hullt le a lepel az e havi közös könyvről, amelyet sokan már július első napjaiban elolvastak, hiszen tökéletes nyári regény. A Minden elmúlt nyár megannyi pozitív értékelést kap a moly.hu-n és a NIOK Facebook-csoportban, innen válogattuk ki a legérdekesebb kritikákat.
A rengeteg személyes visszajelzés alapján elmondhatjuk: nagyon örülünk, hogy Carley Fortune debütáló története, a Minden elmúlt nyár mellé csomagolt ajándékunk, a Libertine legyező is elnyerte a tetszéseteket. Már találkoztunk is vele a strandon, de ne felejtsétek el: a nyaraláshoz egyéb szuper kiegészítőink is várnak rátok a webshopon.
Most pedig jöjjön egy kedvcsináló – főként azoknak, akik még nem rendelték meg a Minden elmúlt nyárt, hiszen közeleg a NIOK kibeszélő Szabados Ágival!
„A diákszerelem és az éveken át nem szűnő vonzalom nosztalgiát kelthet mindannyiunkban, és talán ennek köszönhető, hogy könnyű szimpatizálni a szereplőkkel: gyermekként suták, tapasztalatlanok, míg felnőttként hordozzák a múlt sérelmeit, az elvarratlan szálakat, a még élesen sajgó sebeket. Esendőek, gyarlók, de a szívük a helyén van. A történet nemcsak élvezetes és könnyen olvasható, hanem tanulságos is: nagyon fontos a helyes kommunikáció, az, hogy a másik szeretetnyelvén is tudjunk beszélni; nem elég szeretni egymást, illetve tisztában lenni a saját érzéseinkkel, hanem dolgozni is kell egy kapcsolaton, tenni azért." (K. Alexandra – NIOK)
„A könyv felépítése álomszerű, szinte képkockánként láttam magam előtt a múltat és a jelent. (...) Szépen ívelő történet a nyárról, a végtelen naplementékről és a csodás nyári szerelemről, tanulságos történet a megbocsátásról és a második esélyről, nem bántam meg, hogy elolvastam, mindenképpen visszatérek hozzá később is.” (Nixii)
„Nagyon olvasmányos, élvezhető, olyan kötet, amit szívesen hurcol magával az ember a strandon, mert nehezen tudja letenni. (...) Gyakorlatilag idei megjelenése óta a kívánságlistámon volt a könyv, majd ez lett a NIOK közös könyv, ami egy plusz motivációt adott az elolvasásához. Igazából csak azért végeztem ki két nap alatt, mert abból egyet végigdolgoztam, különben egy éjszaka alatt lecsúszott volna. (...) Eleinte sokkal jobban tetszettek a gyerekszemszögből írott fejezetek, de a végére a két idősík együtt állt össze. Talán a kivételek közé tartozom, de pont ezért néha fejbe vágtam volna Samet – a bátyjához hasonlóan –, hogy szedje már össze magát. Carley Fortune elérte, hogy mindenkinek meg tudjunk bocsátani, és a hibáik ellenére kapjanak a főszereplők egy második esélyt tőlünk, olvasóktól is; hogy úgy érezzük, megérdemlik. (..) Különösen tetszettek a vitaindító kérdések és az olvasmánylista, nem is hiszem, hogy találkoztam már ilyenekkel bármelyik regényben.” (vighagika)
„Csordultig van a szívem, nem tudom elengedni ezt a könyvet. Imádtam, ahogy a gyermekkori ártatlan szerelem kialakul, majd az igazi kamaszkori fellángolásokkal folytatódik, magával ragadó. Csodás könyv volt, nagyon szerettem, szerelmes lettem, csalódtam, sírtam, nevettem, izgultam... nálam ez abszolút ötcsillagos regény!" (K. B. Rita – NIOK)
„A nyár sokszor egyet jelent a szabadsággal, a lehetőségekkel. Elutazunk, kikapcsolódunk, és reménykedünk abban, hogy maradandó élmények érnek majd, amelyek megváltoztatják az életünket. Carley Fortune regénye, a Minden elmúlt nyár is a lehetőségekről szól. Főleg azokról, amiktől félünk. Vajon barátságból szövődhet szerelem? Már egészen fiatalon rátalálhatunk az igazira? Fiatalként mennyire vagyunk befolyásolhatóak? Minden egyes, könyvben olvasott nyárral közelebb kerültek hozzám a szereplők. Visszahozták kamaszkorom nyári élményeit. Közben pedig drukkoltam, hogy jól alakuljon a két szereplő kapcsolata. Idegenekből barátok, barátokból szerelmesek. Szívmelengető olvasmány volt. Mondom ezt úgy, hogy elsődlegesen nem én vagyok a fő célcsoportja a kötetnek. Előtte olvastam a Papírpalotát. A két történet hasonló, azonban míg az előbbi inkább traumatikus, addig az utóbbi, a Minden elmúlt nyár feltölti az olvasót." (B. Péter – NIOK)
„Mintha A nyár, amikor megszépültem és egy jó Jill Mansell kombinációt olvastam volna, ami egy elég jó párosítás! Konkrétan faltam a sorokatm és egyetlen délután alatt kiolvastam a könyvet. (...) A történet jól felépített, kerek és mély volt, tele érzelmekkel: szerelemmel, csalódással, fájdalommal, szépséggel." (Kollár_Betti)
„A főszereplők emlékei úgy játszódták le a szemem előtt, mintha egy kicsit megfakult és ezeréves kamerán keresztül nézném vissza az eseményeket, amelyen valahogy sokkal élénkebbnek és jobbnak tűnik minden. A szinte már idilli nyári napokat a tóparton folyamatosan váltotta a jelen keserűsége és az évek alatt elkövetett hibák súlya is. Tetszett az a párhuzam is, hogy mind a múltban, mind pedig a jelenben is azon drukkolhattam, hogy a szereplők megtalálják végre az egymáshoz vezető utat." (lalaslibrary)
